Kezdőlap Linkajánlás Legújabb Linkek Kedvencek Kapcsolat Részletes keresés

Kiemelt linkek

Statisztika

Aktív honlap: 960
Várakozó link: 10
Mai link: 8
Kategória: 218
Alkategória: 0

Linkkatal�gus.net toplista

top left corner

top right corner

Önkormányzatok

A kategória témája:

A téma egyértelmű, a Magyarországi önkormányzatok honlapjai, önkormányzatok elérhetőségei, munkájuk ismertetése, és bemutatása, önkormányzati hírek.

Figyelem!!!

A témába nem fogadunk el az önkormányzatok munkájával vagy annak minősítésével foglalkozó ajánlásokat vagy fórumokat.
Ide kizárólag Önkormányzai honlapokat várunk

Kiemelt Partnerek

PR: 8

Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala

A Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala a Fővárosi Közgyűlés munkáját segíti. A hivatal feladata az, hogy előkészítse a közgyűlés döntéseit, szervezze azok végrehajtását, valamint ellássa a főváros hatósági feladatait. A Főpolgármesteri Hivatalt a főjegyző irányítja, akit - pályázat alapján - a Fővárosi Közgyűlés határozatlan időre állít a hivatal élére. A főváros főjegyzője 1992 óta Tiba Zsolt. A Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályai felelősek a Hivatal egyes részfeladatainak koordinálásáért. A Főpolgármesteri Hivatal teendőinek ellátását, a magas színvonalú szolgáltatások biztosítását nagymértékben elősegíti a magyar és fővárosi közigazgatási intézményekben is egyedülállóan fejlett informatikai hálózat. Segítségével 650 munkahelyen érik el a köztisztviselők a hivatali nyilvántartásokat, iratokat, az elektromos levelezés kommunikációs csatornáit, az Interneten tárolt információkat. Az 1996. augusztus 29-i közgyűlés óta a számítógépes hálózaton hozzáférhetőek a közgyűlési jegyzőkönyvek is, melyek eredeti példányait Budapest Főváros Levéltára őrzi

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

Linkek

PR: 5

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat

Soroksár Polgármesteri Hivatala szeretné a honlapon megjelenő ügyfelek tájékoztatását javítani, a honlap szolgáltatásait fejleszteni. Ehhez szeretnénk az Ön honlappal kapcsolatos elvárásaival és véleményével megismerkedni. Kérem, hogy a honlap használatának befejeztével kattintson a baloldali menüoszlopban a "Számít a véleményem" menüre, és az 1-2 percet igénybe vevő kérdőív kitöltésével segítse Soroksár lakossági tájékoztatásának fejlesztését. Köszönöm véleményét és segítségét, mellyel hozzájárul Soroksár lakosságának jobb tájékoztatásához

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata

Budafok–Tétény a főváros XXII. kerülete, Budapest délnyugati részén fekszik a Duna jobb partján. A ma közel 60 ezres lélekszámú kerület 1950-ben jött létre Budafok város, valamint Nagytétény és Budatétény községek egyesítésével. Természetföldrajzilag a Budai-hegység déli előterét alkotó dolomitból es mészkőből álló, karsztos felszínű Tétényi-fennsíkon és annak a Dunáig lefutó lejtőin terül el, amelyek löszös talajtakarója kiválóan alkalmas volt a szőlőtermesztésre. A fennsík Kamaraerdő melletti, sziklagyepes része, amely számos ritka növény- és állatfaj élőheiye, valamint a Háros-sziget a még érintetlen artéri erdőségével természetvédelmi terület. Az újkőkortól kezdve már folyamatosan lakott vidéken az első jelentős emléket a rómaiak hagyták, létrehozva Campona castellumát (Nagytétény), amely a limes egyik jelentős katonai tábora volt. Fontos dunai átkelő lévén folytonos volt a lakosság, s a népvándorlás korából is kerültek elő régészeti leletek. A honfoglalás után Nagytétény területén volt Töhötöm (Teteny) vezér téli szállása. Az ezután már Téténynek nevezett településen IV. (Kun) László 1279-ben országgyűlést tartott a kun kérdés rendezésére. Az oklevelek tanúsága szerint a király és kísérete a Háros (egykor Csúthnak nevezett)-szigeten lévő Csúti premontrei prépostságban szállt meg.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 4

Budapest Xxi. Kerület Csepel Önkormányzata

Csepel, Budapest XXI. kerülete a pesti síkság, a budai hegyek, és a Tétényi fennsík találkozásánál a Csepel - sziget északi részén helyezkedik el, a Duna és a Soroksári Duna-ág által határoltan. Közvetlen szomszédságban áll a XX., a IX. kerülettel, s a Duna másik oldalán a XXII. és a XI. kerülettel, délről pedig Szigetszentmiklóssal. A kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet - a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt - jelölték ki. Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 4

Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzata

Pesterzsébet területe: 1.218 hektár Mindez a főváros összterületének 2,3 százaléka, ezzel a hetedik legnagyobb kerület Budapesten. Pesterzsébet a Duna partját érintve Dél-pesten helyezkedik el. Öt városrészből áll: Központi városrész, Gubacsi lakótelep és környéke, Erzsébetfalva, Kossuthfalva, Ipari negyed. Lakóinak száma : 64.576 (2006) Lakások száma : 28.540 Egy lakásra átlag 2,4 lakos jut. Népsűrüség: 5301 fő/km2 (2006). A lakosság 3 százaléka beszél németül, 2,9 százaléka angolul. Az orvosi ellátást 10 rendelő 34 orvosi körzete biztosítja. A szociális foglalkoztató évente 280-300 bedolgozónak nyújt munkát. Évente 600-800 ember jut szociális étkeztetéshez, ellátáshoz. A kerületben a vállalkozások száma 11.000 körül van, ebből egyéni vállalkozó mintegy 8.000. Aktív keresők száma: 33.500 Nyugdíjas: 18.800 A Fővárosi Szabó Ervin könyvtár kerületi fiókja 1950 óta működik. Állománya (1998) kb. 6.500 kötet. Egy beiratkozott olvasóra évente átlagban 46 kölcsönzött egység jut. Ez mintegy 10 százalékkal több a fővárosi átlagnál. Pesterzsébet nem tartozik a fővárosi műemlékekben, kirándulási lehetőségekben gazdag kerületek közé. A városrekonstrukció keretében az Óvárost nagyrészt lebontották, illetve átépítették.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 4

Budapest Főváros XIX. ker. Kispest Önkormányzat

A Polgármesteri Hivatal alapvető feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatban: ellátja a képviselő-testület és bizottságai működéséhez kapcsolódó szervezési és adminisztrációs feladatokat; tájékoztatással és ügyviteli közreműködéssel segíti az önkormányzati képviselők, a bizottságok és a képviselő-testület munkáját; közreműködik a testületi szervek által tárgyalandó írásos előterjesztések elkészítésében; előkészíti és végrehajtja a képviselő-testület és bizottságai döntéseit (határozatok és rendeletek), a polgármester és a jegyző operatív vezetésével. A Polgármesteri Hivatal alapvető feladta az államigazgatási ügyekkel kapcsolatban, hogy ellátja az ügyek döntésre való szakszerű előkészítésével, valamint a végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Polgármesteri Hivatal feladatainak ellátása során együttműködik az önkormányzat más intézményeivel, szervezeteivel, gazdasági társaságaival, civil szervezetekkel, alapítványokkal, a társhatóságokkal- és szervekkel, valamint a közszolgáltatást végző szervekkel; a feladataival összefüggő kérdésekről folyamatosan és rendszeresen tájékoztatja a kerület lakosságát.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros XVIII. Kerületi Önkormányzata

A XVIII. kerület két fő településből: Pestszentlőrincből és Pestszentimréből áll. A 100 ezer fő állandó lakos kb. 79-21 %-ban oszlik meg a két kerületrész között. A kerület főleg lakójellegű peremkerület, többségében alacsony szintszámú, laza családi házas beépítéssel, több intenzív beépítésű lakóteleppel és néhány fontosabb ipari létesítménnyel. A lakójelleg a múlt századvégi nyaralóhely funkció egyenes folytatása. A kerület területén foglal helyet Budapest és az ország nemzetközi repülőtere, Ferihegy, s itt működnek a következő országos jelentőségű intézmények: Országos Meteorológiai Szolgálat Központi Előrejelző, Központi Légkörfizikai Intézet.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 4

Budapest Főváros XVII. Rákosmente Önkormányzata

Budapest Főváros XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Madárdomb és Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kettőnek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a történelme. Rákosliget és Rákoshegy a XX. század elején Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezelőtt teljesen összenőtt a két település (a határ az Ároktő utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét ősi település a Rákos-patak, illetve az annak mentén húzódó hadi és kereskedő (borostyán)út mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lelőhelyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 4

Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzata

Budapest XVI. kerülete a Szilas-patak két partján, a Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál terül el. A régészeti leletek tanúsága szerint a korai kőkortól élnek emberek ezen a területen. A népvándorlás korában a Megyeri-révhez haladva, szinte valamennyi keletről nyugatra vonuló nép meg-megállt kerületünk jelenlegi területén. Hosszabban azonban csak az időszámításunk utáni két évszázadban a szarmaták, és a honfoglalás előtt az avarok éltek ezen a földön. A cinkotai evangélikus templom régészeti feltárása, valamint a Timur utcai sírleletek értékelése alapján tudjuk, hogy a magyarok a XI. század második felében telepedtek le itt. Cinkota – beleértve a mai Mátyásföld és Sashalom területét is – több, mint 950 éves település. Rákosszentmihály és Árpádföld területén a tatárjárás előtt, és nem bizonyítottan után is, Nemes és Nagyos viszonylag kicsiny magyar falvak voltak ezen a területen.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 4

Budapest Főváros XV. kerület Polgármesteri Hivatal

Célunk egy naprakész információs központ kialakítása a világhálón Magyarország uniós csatlakozásának évében. Az oldalon a kerület, az Önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal tevékenységéről, fontosabb eseményeiről szóló anyagokat - pályázatokat, rendezvények programjait vagy a helyi rendeleteket - szeretnénk elérhetővé tenni minden érdeklődő számára, aki az Interneten keresztül ellátogat hozzánk. Bevezetőnkben bemutatjuk Rákospalota, Pestújhely, Újpalota történelmét, a városrészek kialakulásának történetét. Oldalunkat böngészve Ön megtalálhatja Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzatáról, a képviselő-testület tagjairól a legfontosabb információkat, a hivatali osztályok telefonszámait, ügyfélfogadási rendjét, és mindazt, amit fontosnak ítélünk egy uniós, polgárbarát önkormányzat kialakításában.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros XIV. Zugló Kerületi Önkormányzata

Zugló a főváros önálló kerületeként már 1935-től létezik, bár akkor még Rákosvárosnak hívták. Budapest egyesítésekor 1873-ban a mai Zugló Terézvároshoz és Kőbányához került, majd 1882-ben Terézvárosból kivált Erzsébetváros, s így Zugló területén 1935-ig három kerület osztozott. A főváros közigazgatási átszervezésével ekkor létrehozott új, XIV. kerület nyolc városrészt egyesített: Alsórákost, Herminamezőt, Istvánmezőt, Kiszuglót, Nagyzuglót, Rákosfalvát, Törökőrt és a Városligetet.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat

A XIII. kerület teljes egészében a pesti homoksíkságon terül el. Felszínét a Duna tevékenysége alakította ki, a föld mélye bõvizû hõforrásokat rejt. Kiépülése a magyar ipar és Budapest gyors fejlõdésével esett egybe. A Duna az ország más területeivel is összekötötte, egyúttal bekapcsolta a nemzetközi kereskedelembe is. Területe 13,44 km2, 107000 fõs lakosságával Budapesten a negyedik, az országban a tizenegyedik legnépesebb közigazgatási egység. Részei: Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó, Margitsziget és a Népsziget. Az elmúlt évtizedben a kerület gyökeresen átalakult. A több mint egy évszázadon át meghatározó ipari tevékenység csaknem teljesen megszûnt, egyidejûleg folyamatosan teret nyert a kereskedelmi és szolgáltató tevékenység. A kerület arculatának, épített környezetének megújulása folytatódik, új házak, modern lakóparkok, korszerû irodaházak épülnek.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidék Önkormányzata

Célunk, hogy minden hegyvidéki polgár tájékozódhasson a kerületet érintő fontos információkról, hírekről. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy az önkormányzat munkájához kapcsolódó a kerületi lakosokat érintő és érdeklő minden információ és dokumentum megtalálható legyen az oldalunkon.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 6

Budapest Főváros XI. kerületi önkormányzat

Célunk, hogy minden újbudaihoz eljussanak a kerületet érintő fontos információk, hírek. Legyen szó akár politikáról, gazdaságról, társadalmi, vagy kulturális életről. Célunk, hogy az önkormányzat munkájához kapcsolódó a kerületi lakosokat érintő és érdeklő minden információ és dokumentum megtalálható legyen az oldalunkon. A honlapunkon keresztül egyre több szolgáltatást érhet el, egyre bővül az elektronikusan elintézhető ügyek száma, a fórumokon másokkal oszthatja meg véleményét, de tájékozódhat a kerület forgalmi helyzetéről is. Arra buzdítom tehát, hogy ne csak olvassa a kerület életét bemutató híreket, hanem használja honlapunkat, éljen az itt felkínált lehetőségekkel, vegyen részt online is a kerületi közösség életében.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

Kőbánya lakossága az elmúlt évtizedben 100.000-ről 75.000-re csökkent. Elsősorban a jól kereső, magasan képzett emberek költöztek el. Az értelmiségi réteg elvándorlásának megállítása elsősorban az itt élők érdeke. Éppen ezért kiemelt cél, hogy a fővárosi városrehabilitáció keretén belül és tőkeerős magánbefektetők közreműködésével minél több lakás épüljön. Az önkormányzat megpróbál minél több fiatalt a kerületbe csábítani, olyan feltételeket kínálva számukra, hogy szívesen szerezzék meg első önálló lakásukat e városrészben. A kőbányai önkormányzat javaslatára a főváros közgyűlése rehabilitációs akcióterületté nyilvánította Kőbánya városközpontjának azon részét, amely az elmúlt évszázadot nagyobb átalakulás nélkül vészelte át. A fejlesztés első jelentős lépcsőfokát jelentette a "Százlakásos Ház" átadása. Ezeket a bérlakásokat olyan kőbányaiak számára építették, akik korábban is önkormányzati lakásban laktak, s az új, minőségi lakásért a korábbinál magasabb bérleti díjat is hajlandóak voltak fizetni. Az általuk leadott lakásokat, más rászorulók kaphatták meg

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Ferencvárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

"Ferencváros" a Főváros IX. kerületének régi-új neve. A Pest városkapuin kívül emelt városrész 1792-ben I. Ferenc trónra lépésének alkalmából kapta nevét. Az 1879-ben Pest, Buda és Óbuda egyesítésével kialakult Budapest kerületei közül, a IX-es sorszámot kapta az akkor már a mai kiterjedésével azonos városrész. A főváros jellemző, sugaras-gyűrűs szerkezetének két "sugara" az Üllői út, Soroksári út (ill. Duna-part) határolja, az egyes gyűrűk mentén, pedig eltérő, kifelé haladva egyre kevésbé városias beépítésű egységekből épül fel. A Belső-Ferencváros a Kiskörút (Vámház krt.) és a Nagykörút (Ferenc körút) közti rész a legrégibb, leginkább városias terület. Jellemző beépítése zárt sorú, három-négy-öt emeletes századforduló környékén épült bérházakkal, jelentős számú intézménnyel (Vámház, ma Közgazdaságtudományi Egyetem, Központi Vásárcsarnok, Iparművészeti Múzeum) A városrész beépítése gyakorlatilag befejezett, alig néhány üres telek és bontandó épület kínál foghíj- beépítési lehetőségeket. Folyamatban van ennek a városrésznek az összehangolt parkolási, közlekedési fejlesztése, a Ráday utca forgalomcsökkentése illetve sétálóutcává történő kialakítása, kulturális, szórakoztató, üzleti jelleggének kiemelése.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat

Józsefváros több mint 220 éves, Budapest egyik legrégebbi kerülete. Alig néhány emberöltő, nem is olyan sok idő, mégis a történelem mennyi színes hordalékot rakott itt le ez idő alatt. Ha sétára hívnám Önöket, fanyar mosollyal utasítanának vissza, - mi látnivaló akad itt? - Pedig ha meg tudnának szabadulni arra a néhány órára az előítéleteiktől, rájönnének, mindennapi életünk mily sok szállal kötődik ehhez a kerülethez. Március 15-én zászlót lengető gyermekükkel a nyakukban állnak minden évben a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Petőfi szavalt, és osztogatták a Nemzeti dalt, amit néhány utcányira a Franklin nyomdában nyomtak. Ha váratlan fordulatként egy kellemes hétvégén kezd hasogatni kicsit elhanyagolt fogaik valamelyike, a Szentkirályi utcai ügyeleten a Palotanegyedben kötnek ki. A Keleti pályaudvaron vonatra szállva, vagy egy hideg téli estén a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár impozáns épületében üldögélve nem jut eszükbe, hogy ez Józsefváros. És számtalanszor sétálnak csak úgy, talán minden cél nélkül a Körúton nézegetve a kirakatokat, és ez is Józsefváros

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata

Köszöntöm Önt Budapest Erzsébetváros Önkormányzata honlapjának a Polgármesteri Hivatal által ellátott tevékenységre vonatkozó információkat tartalmazó oldalain. Az itt olvasható részletes tájékoztatók valamint a korszerű ügyintézést elősegítő letölthető űrlapok hozzáférhetőségének biztosításával célunk, hogy megkönnyítsük az eligazodást az Ön számára a Polgármesteri Hivatal által nyújtott szolgáltatások területén. Naprakész információkhoz juthat hozzá a hivatal szervezeti felépítésével, az irodák feladatkörével, az ügyek intézésének módjával kapcsolatban. Folyamatosan tájékozódhat az aktuális eseményekről, a szolgáltatásokat érintő változásokról, fejlesztésekről. A korszerű technológiák alkalmazásával biztosítjuk a szükséges információk, a megtekinteni kívánt oldalak gyors, közvetlen elérését. A letölthető nyomtatványok széles köre lehetővé teszi, hogy hivatali ügyeinek intézését részben vagy teljes egészében a Polgármesteri Hivatalban történő személyes megjelenése nélkül, akár otthonról is meg tudja valósítani. A korszerű és az ügyfeleink által támasztott igényeknek megfelelő ügyintézés elősegítése és megvalósítása érdekében folyamatosan fejlesztjük a tájékoztatási rendszerünket és - a jogszabályi környezet figyelembe vételével - bővítjük az elektronikusan is intézhető ügyek körét.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat

Terézváros Budapest szíve, mely gazdag és színes hagyományokkal rendelkezik. Városrészünk az eddig eltelt 225 éve alatt beírta nevét az ország és a főváros történelmébe. Pest-Buda 1849-től lényegiben az ország "fővárosa", s ez jelentősen kihatott Terézváros fejlődésére is. 1877 óta a város büszkesége a Sugárút, a későbbi Andrássy út, mely nemcsak a városrésznek, de az egész városnak központja, mely mára már a világörökség részévé vált. A század végéig megépültek a jellegzetes Andrássy utcai paloták, az utat megszakító terek, valamint a Városliget felé eső útszakasz és a környező utcák előkertes nagypolgári villái. A XIX-XX. század fordulójára, majd a két világháború közötti időszakban tovább gazdagodva létrejött a "Pesti Broadway", a színházak és mulatók negyede. a Jókai tér és az Opera környékén. A városrész ma is a főváros kulturális életének központja, nemcsak az Operaház és a színházak révén, hanem a múzeumainak és egyéb kulturális intézményeinek köszönhetően is.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat

Építési és Műszaki Osztály, Hatósági Csoport, Műszaki Koordinációs Csoport, Főépítész Iroda, Településfejlesztési Csoport, Gyámhivatal, Igazgatási Osztály, Anyakönyvi, Népesség-nyilvántartási és Hagyatéki Csoport, Szabálysértési és Birtokvédelmi Csoport, Ügyfélszolgálati Csoport, Okmányiroda... A Belváros, illetve a régi Pest alapja a XI. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. A XII. századra városfal vette körül (a mai Kiskörút ennek vonalát követi), melyen három kapun (a Váci, a Kecskeméti és a Hatvani kapun) keresztül lehetett átjutni. Pest 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott. 1241-ben a tatárok felégették a várost, a pestieket a város nagytemplomában, a mai Belvárosi Plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak. A tatárdúlást nehezen kiheverő város népessége lassan gyarapodott, csak a XV. században nyerte vissza bíróválasztási jogát. Középkori fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el, 1470-ben szabad királyi város lett.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros IV. Kerület Újpest Önkormányzata

Újpest a Főváros északi kapuja, IV. kerülete. A Duna bal partján kialakult önálló földrajzi egység újkori története az 1830-as években indult. Gróf Károlyi István adta bérbe pusztájából a területet szőlőművelőknek. Hamarosan hegyközség alakult ki, majd az iparosok, kereskedők betelepülésével 1840-ben már önálló községi szervezet működött. Földrajzi környezete, kedvező adottságai, pest közelsége, jó közlekedési lehetőségei következtében Újpest kezdetektől alkalmas volt ipartelepítésre. Tímárok, asztalosok telepedtek le. Bor-, textil- és bútoriparának fejlődése a település egészére kihatott. Az 1870-es évek végére az ország legnagyobb lélekszámú nagyközsége lett. Alig 30 év múltán, 1907-ben városi rangra emelték. Első polgármestere a lokálpatrióta dr. Ugró Gyula lett. Ekkor már rendelkezett kikötővel, a városalapító Károlyi család segítségével önálló kórházzal, postahivatallal is.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

III kerület, Óbuda Önkormányzat lapja

Óbuda a főváros területén szinte egyenértékű Budapest római kori múltjával. Kétezer éves város. Területén épült ki a római korban az első város, Aquincum, mely ugyanúgy kiinduló pontja, magja volt a későbbi főváros kialakulásának, mint ahogy római városi előzményből nőtt ki London, Párizs vagy Bécs. A hosszú időn át önálló város az egyesítésekor vált Budapest részévé, majd nagy-Budapest kialakulásakor bővült a csillaghegyi, békásmegyeri területekkel. Óbuda-Békásmegyer - nagyságát illetően - a főváros harmadik legnagyobb kerülete. A jelenlegi népességszám eléri a közel 130.000 főt. Elhelyezkedése folytán a főváros városépítészeti jellegzetességeinek többségét magán viseli. Megtalálhatók itt a belső városrészekre utaló tömörebb városias beépítések, a kisvárosias jellemzőket mutató alacsonyabb zártsorú területek. Ez utóbbiak részben a korábbi városkörnyéki települések sajátosságait magukon hordozva, - mint pl. Csillaghegy - aprótelkes, sűrű beépítésű területek, Ügyfeleink kényelme, a várakozási idő csökkentése érdekében csak előzetes időpontfoglalást követően lehet ügyet intézni Okmányirodáinkban. Telefonos időpontfoglalás a Harrer Pál utcai irodában: 437-8777, a békásmegyeri irodában: 454-7632

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzata

Különleges kerület a miénk. A belváros forgataga és a jelentős, szinte érintetlen zöldfelület egyaránt megtalálható nálunk. Különleges ez a városrész azért is, mert növekszik a gyermekek száma, és mert – ellentétben számos más településsel – egyetlen iskolát sem kellett bezárnunk. Minden kerületi érdekű ügyben párbeszédre és együttműködésre törekszünk, a közéletet gyakran mérgező acsarkodás nem hátráltatja törekvéseinket.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

PR: 5

Budavári Önkormányzat

A Várhegy északi és keleti lejtője, a Margit körút és a Duna közötti terület évezredek óta lakott hely, területén fontos római út vezetett keresztül. Lakott volt a népvándorlás korában is. A II. világháború pusztításai után a városrész teljesen új házsorokat kapott, új közintézmények épültek. A fejlődést tovább gyorsította a Batthyány téri metróállomás megépítése és a szentendrei HÉV végállomásának kiépítése. A városrész ma is Buda műemlékekben leggazdagabb területe, ahol az utóbbi időben számos modern épületet is emeltek (pl. Francia Intézet). A történelmi Víziváros a budai Várhegy északi és keleti lejtőjén fekszik, valamint az alatta elterülő városrészben, melyet a Moszkva tér-Margit körút-Bem József utca és tér -Dunapart-Ybl Miklós tér határol. Nagybudapest kialakításakor (1950) az addig egységesen a II. kerülethez tartozó Vízivárosnak a Csalogány utcától délre eső részét az I. kerülethez csatolták.

Még nem értékelték 0 Vélemény. Érték: Rating: Szavazat: 0

bottom corner left

bottom corner right

Legutóbbi honlapok